A Meteoalarm rendszer ismertetője

1. Európai szintű áttekintés
2. Veszélyjezések áttekintése országos szinten
3. Régióra vonatkozó információk
4. Az oldalon található információk eredete
5. Egyéb technikai jellemzők


1. A webportál kezdőlapja; európai szintű áttekintés

A kezdőlapon Európa térképét láthatjuk. A színes térkép segítségével gyors áttekintést kapunk az Európa országaiban várható időjárási veszélyekről. A színekkel jelölt fokozatok a jelenség várható hatásával, az okozott károk nagyságrendjével állnak kapcsolatban. A programban résztvevő országok amennyire csak lehetséges egységes színskálát alkalmaznak a veszélyességi fokozatok elkülönítésére.

1.1 Nyelv kiválasztása
A honlap jobb felső sarkában a „Váltás más nyelvre” görgetősávjából kiválaszthatja a használni kívánt nyelvet. (A kiválasztott nyelv nem érvényesül a riasztások régióspecifikus megszövegezésére. Ezek a kiegészítő információt hordozó szövegek általában az ország adott nyelvén és angol nyelven olvashatók.)

1.2 A veszélyjelzési fokozatok színkódjai
A veszélyjelzésben használt fokozatok pontosabb körülírását a honlap bal oldalának alján lévő színes négyzetek egyikére kattintva is megtalálhatjuk.

A különböző színfokozatok rövid magyarázata:


Szürke:
Nem Meteoalarm tagország (veszélyjelzési információ nem érhető el).

Fehér:
Nincs elérhető friss veszélyjelzési információ.

Zöld:
Az adott térségben megszokott időjárási körülmények várhatók, de legyünk körültekintőek. Az időjárás kockázatokat rejthet magában, kisebb területen akár problémákat is okozhat az időjárás.

Sárga:
Az ebbe a kategóriába sorolt időjárási események nem szokatlanok, de potenciális veszélyt jelenthetnek, ezért tanácsos elővigyázatosnak, óvatosnak lenni, főként az időjárási hatásoknak jobban kitett tevékenységek során. Különösen a bizonytalanabb kimenetelű, gyorsan változó időjárási helyzetekben célszerű a szokásosnál gyakrabban és részletesebben tájékozódni a várható időjárás felől. Ne vállaljunk olyan kockázatot, ami egyébként könnyen elkerülhető.

Narancs:
Az adott térségben ritkán előforduló, veszélyt hordozó időjárási jelenség, amely káreseményekhez vezethet, személyi sérülést, balesetet is okozhat. Érvényben lévő veszélyjelzés esetén legyünk nagyon körültekintőek, vigyázzunk saját biztonságunkra és értékeinkre. Bizonyos élethelyzetekben esetleg elkerülhetetlen kockázatot is eredményez az időjárás. Részletesen tájékozódjunk az időjárás alakulásáról. Kövessük a megbízható média által közvetített tanácsokat, illetve a hatóságok utasításait.

Piros:
Veszélyes, komoly károkat okozó, a legtöbb esetben az emberi életet is fenyegető, szélsőséges időjárási jelenség, mely rendszerint kiterjedt területeket érint. Érvényben lévő veszélyjelzés esetén legyünk különös figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Minden körülmények között kövessük a hatóságok utasításait. Tartózkodjunk biztonságos helyen.

1.3 A szimbólumok jelentése (időjárási jelenségek / paraméterek)

1.3.1 A veszélyeket hordozó időjárási paramétereket könnyen értelmezhető szimbólumok jelzik. A szimbólumok magyarázata a honlap alsó részén található. A honlap jobb oldalán egy táblázatot láthatunk a résztvevő országokkal és az aktuális időjárási veszélyekkel.


1.3.2 Szél

A sűrűn lakott területeken, városokban, erdőben a viharos szél veszélyeket hordoz magában. A 90-100 km/h feletti széllökések fákat törhetnek ki és épületkárokat okozhatnak. A fákról letörő ágak, illetve az épületekről lehulló szerkezeti elemek (pl. cserepek) sérülést okozhatnak. Az általában frontok érkezésekor, vagy zivatarok környezetében hirtelen, lökésszerűen erőre kapó szél különösen alattomos lehet. A szélnek jobban kitett járművek (utánfutós autók, kamionok, motorkerékpárok) könnyen kibillennek egyensúlyukból. A közúti, vasúti, sőt a légúti közlekedést is komolyabban befolyásolja az orkán erejű szél.


1.3.3 Eső és/vagy árvíz

Elöntött területek, csónakok az utcákon, kétségbeesett emberek mentik, ami menthető. Ez a jellemző kép, amit magunk előtt látunk árvíz idején, de ekkor már természetesen késő. A www.meteoalarm.eu oldal idejében jelzi, hogy mely térségekben várható árvízveszéllyel is fenyegető csapadékmennyiség, hol van nagyobb kockázata lokálisabb felhőszakadások kialakulásának. Ha az utazásainkat piros fokozatú jelzéssel ellátott térségen keresztül tervezzük, feltétlenül tájékozódjunk, mert lehetséges, hogy lezárt utakkal találkozunk és el kell kerülnünk a területet, illetve gyakran akár életveszélyes körülmények is kialakulhatnak.

A legnagyobb árvizek tartós, intenzív esőzések eredménye. A hó olvadása szintén érdemben képes emelni a folyók vízszintjét, illetve hozzájárulhat belvizek kialakulásához. Különösen a téli félévben a telített talajállapot, kevés párolgás, illetve vizet megtartó növényzet hiányában a vízgyűjtőkre újra és újra lehulló nagyobb csapadék esetén a vízfolyások hamar kiléphetnek medrükből.

Folyók áradása
A nagy mennyiségű csapadék gyakran csak a folyók felső vízgyűjtőjére korlátozódik, így az alsóbb szakaszokon száraz, napos időjárás esetén is lehetséges árvíz. Kellemetlen meglepetésektől kímélhetjük meg magunkat, ha körültekintőbben tervezzük utunkat.


1.3.4 Zivatartevékenység

A villámcsapások nyílt terepen minden esetben életveszélyt jelentenek. A zivatarok ugyanakkor nem csak a villámok miatt jelentenek kockázatot. A zivatarokhoz gyakran társul felhőszakadás, nagy erejű, hirtelen érkező szélroham, illetve nagyméretű, egyes esetekben akár tyúktojás nagyságú jég. Ezek mindegyike képes káreseményeket okozni, de az erős villámtevékenység már önmagában is egész településeket, kerületeket képes elsötétíteni az áramszolgáltatás zavara miatt. A leghevesebb zivatarok nyáron alakulnak ki, meleg, páradús légtömegben, gyakran közeledő hidegfrontok esetén.
A hirtelen lezúduló csapadék a kisebb vízfolyások gyors áradásához vezethet. Egyes hegyvidéki területeken földcsuszamlás, sárlavina is előfordulhat, ami minden évben áldozatokat követel Európában.
A magasabb hegyekben az időjárás közismerten igen szeszélyesen képes viselkedni, zivatar idején a kellemesen meleg időt hirtelen hideg szél és hózápor is felválthatja, akár még a nyár közepén is.

Tanácsok zivatar idején
* Zivatar közeledtekor keressünk menedéket. Kerüljük a nyílt terepeket, különösen a hegycsúcsokat és hegygerinceket. Ne tartózkodjunk magányos fa alatt vagy fémből készült kerítés mentén.
* A hang körülbelül 3 másodperc alatt tesz meg egy kilométert. Ha 10 másodpercen belül halljuk a villámlást követő dörgést, akkor már veszélyesen közel van a zivatar, de esetenként még ennél nagyobb távolságra is lecsaphatnak villámok a közeledő zivatarfelhőből.
* A várható szélrohamok és felhőszakadás miatt az ablakokat csukjuk be.
* A villámcsapások hatására az elektromos hálózatban, különféle vezetékekben, csövekben túlfeszültség keletkezhet, ami meghibásodásokhoz vezethet, egyes esetekben akár tüzet is okozhat. Lehetőség szerint húzzuk ki a konnektorból az elektromos készülékeket, illetve az egyéb hálózati kábelek, antennák leválasztása is ajánlatos. A villámokhoz kötődő elektromos áram akár a vízvezetékrendszerbe is bejuthat, így itt is fennáll az áramütés kockázata.
* The safest place is in a closed car.
* Zárt autóban ülve nem fenyeget áramütés. A fémből készült karosszéria megvédi az autó belső terét, de ne nyúljunk fém alkatrészekhez.
*Ha nyílt terepen ér minket a zivatar és a közelben nem találunk menedéket, az áramütés veszélyét csökkenthetjük, ha összezárt lábfejjel leguggolunk, lekuporodunk a földre. Minél kisebb felületen és csak az alsó végtagokkal érintkezzünk a talajjal. Ne legyünk mezítláb, a talaj és a lábunk között fontos a jobb szigetelés, esetleg a földre fektetve száraz ruhadarabot vagy mást is felhasználhatunk extra szigetelőréteg gyanánt. Kerüljük a pocsolyákat. Ne használjunk esernyőt és lehetőleg ne legyen nálunk fémtárgy.


1.3.5 Havazás, jegesedés

Télen a fagypont alatti hőmérséklet már önmagában óvatosságra int az utakon. A útfelület elsősorban az éjszakai órákban deresedhet, lefagyhat. A havazás, hófúvás, ónos eső azonban teljesen meg is béníthatja a közlekedést.

Fagyos időt követően az enyhébb léghullámok gyakran először csak a felsőbb légrétegekben éreztetik hatásukat. A csapadék már eső formájában hullhat, miközben a talaj még fagypont alatti hőmérsékletű, ekkor ónos esőről beszélünk, mely során jeges bevonat képződik az utakon, tereptárgyakon, faágakon. Már kevés mennyiségű ónos eső is tükörsima jeges felületet képezhet az útburkolaton. A nagy mennyiségű ónos eső pedig közvetlen károkat is okozhat. Faágak, elektromos távvezetékek szakadhatnak le a jég súlya alatt.

A havazás és a feltámadó szél hatására akár több méteres hótorlaszok alakulhatnak ki. A hófúvás napokra is elvághat településeket a külvilágtól. A gyanútlan utazók a hó fogságában találhatják magukat.

A www.meteoalarm.eu oldal a téli extrém időjárásra is felhívja a figyelmet. Érvényben lévő figyelmeztetés esetén legyünk felkészültebbek, kövessük nyomon a friss időjárás előrejelzéseket és tájékozódjunk a várható útviszonyokról. Fontolóra vehetjük, hogy megváltoztatjuk útvonalunk tervét, vagy elhalasztjuk utazásunkat. A téli szünidőben a síterepekre történő utazáskor különösen ajánlott a weboldal felkeresése.


1.3.6 Korlátozott látástávolság, köd

A rossz látási viszonyok nagyban befolyásolják a közúti közlekedést. Az autósokat nem lehet eléggé figyelmeztetni ilyen helyzetekben a sebesség csökkentésére. Az utakon nagy sebességgel haladva a sűrű köd esetenként mintegy falként jelenhet meg előttünk és pillanatok alatt minimálisra, akár 50 méter alá csökkenhet a látástávolság. Fagypont alatti hőmérséklet és köd esetén zúzmara képződhet, extrém esetekben a fákra, tereptárgyakra lerakódó zúzmara tömege is veszélyessé válhat.


1.3.7 Hőség

A tengerparton vagy a hegyekben könnyebben viseljük a hőséget, azonban nem mindenki számára adatik meg, hogy „elmeneküljön” a tikkasztó meleg elől. Az éjszakai alvást is megzavaró, több napig tartó hőhullám még az egészséges emberi szervezet számára is megterhelő. Különösen az idős embereknél, illetve egyes betegségek (szív és érrendszeri, légzőszervi megbetegedések) esetén lehetnek veszélyesen a hőhullámok. Kerüljük a déli, délutáni órákban a közvetlen napon való tartózkodást. Fogyasszunk sok folyadékot. Gyerekek, idős betegek esetén fokozottan figyelni kell a kiszáradás megelőzésére.

A www.meteoalarm.eu oldalon gyorsan tájékozódhatunk arról, hogy mely országokban, régiókban várható extrém meleg időjárás. Több országban létrehoztak úgynevezett hőségriadó rendszert.

A meteorológusok szorosan együttműködnek az egészségügyi hatóságokkal, akik tájékoztatják, tanácsokkal látják el a lakosságot. A hőségriadó elrendelésével többek között munkavédelmi intézkedések is életbe léphetnek.


1.3.8 Extrém hideg

Télen a sarkvidék felől érkező légtömegek kemény téli időjárási viszonyokat eredményezhetnek a kontinensen. Derült éjszakákon – különösen, ha frissen hullott hó is borítja a tájat – igen erősen lehűlhet a levegő. Gyakran még nappal is fagypont alatt maradhat a hőmérséklet. Ha a fagyos levegő mellé szél is párosul, akkor nagyon rövid idő alatt kihűlhetünk. A zord téli időjárás – különösen a hajléktalanok körében – minden évben áldozatokat követel.

A nyugalomra jutó hideg légtömegben gyakran alakul ki a magassággal növekvő, úgynevezett inverziós hőmérsékleti rétegződés. Ilyen esetekben a felszín közelében, a völgyekben nappal is hidegebb van, mint a hegyekben, a magasabb légrétegekben. Ilyen időjárási körülmények között a felszín közelében feldúsulhatnak a légszennyező anyagok és tartósan az egészségre ártalmas levegőminőség alakulhat ki.


1.3.9 Veszélyes tengerparti jelenségek

A tengerpartokon a szél általában erősebb, de a helyi lakosság már hozzászokott, alkalmazkodott ehhez. Az orkán erejű szél által keltett, olykor ház magasságú hullámok azonban veszélyes helyzeteket teremtenek, és károkat is okoznak. A tengerpartot elérő, úszó jégtáblák, illetve az egymásra csúszó, feltorlódó tengerparti jéglemezek szintén veszélyesek lehetnek. A legnagyobb csapást azonban a viharos szelek által keltett hatalmas tengerárak, illetve a part mentén erősen megemelkedő tengervízszint (vihardagály) okozza. A történelemből ismert legnagyobb ilyen típusú áradásokat a tartós, viharos északnyugati szél okozta az Északi-tenger partja mentén. A legerősebb ilyen viharok a téli félévben fordulnak elő, de nyáron sem példanélküliek, így a gondtalan nyaralóknak is igen kellemetlen meglepetést okozhatnak.

Parti riasztások
A szörfösök, vitorlázók és mindazok számára, akik partközelben valamilyen vízi sportot űznek, vízre szállnak, ajánljuk a Meteoalarm oldal speciális parti riasztásait. A jelzések a közvetlen part közeli (22 km-en belüli) vizekre vonatkoznak.


1.3.10 Erdő és vegetáció tüzek

Nyáron Európában, főként a mediterrán vidéken nem példanélküli, hogy hatalmas területen válnak az erdők tűz martalékává. A szabadtéri tűzesetek előfordulása szoros kapcsolatot mutat az időjárással. Hosszan tartó száraz, csapadékmentes időjárást követően a száraz növényzet könnyen lángra kap és tovaterjed. Nagyon sok ilyen tűzeset emberi gondatlanság következménye, de a villámcsapások is lángra lobbanthatják a növényzetet. Az erős szél felszítja a tüzet és egy adott irányba tereli. A tűz terjedése a szél hatására akár 25 km/h-t is elérheti. A hegyvidékeken, partok közelében a helyi szeleknek köszönhetően meglehetősen egyenlőtlenül terjedhet szét a tűz.

A Meteoalarm oldalon elsősorban azokban az országokban alkalmazzák ezt a típusú veszélyjelzést ahol az erdőtüzek kiemelt problémát jelentenek. A jelzések az erdőtüzek potenciális kialakulása és terjedése szempontjából kedvezőbb meteorológiai hátterére (tartósan száraz, meleg idő, száraz talaj és vegetáció) vonatkoznak. A kockázatok becslése különféle modell számításokon alapul. A tényleges tűzeseteket repülőgépekről, műholdakról is nyomon követik, hogy hatékonyabban lehessen fölvenni a harcot tomboló tűzzel.


1.3.11 Lavinaveszély
Milyen lenne az Alpok és a Pireneusok hó nélkül? A sportrajongók minden évben alig várják a telet, de azért mindennek van határa.
Egy komolyabb havazás egész területeket zárhat el a külvilágtól. Emellett a lavinák kialakulásának veszélye is növekszik. A hegyekben töltött téli vakáció akár drámai véget is érhet.

Évente több tucat síző lesz lavinák áldozata, néha olyanoké, amelyeket akaratukon kívül saját maguk okoztak. A hólavinák teljesen eltérő körülmények között is kialakulhatnak. Például olyankor, amikor a fagy és az olvadás váltják egymást. Különösen a meleg (főn) szél és a napos idő okozhat ilyet. A hóréteg teteje ezekben az esetekben gyorsan olvadhat és megcsúszhat a lejtőn lefelé. A nedves, latyakos hó – a benne lévő víztartalom súlyának köszönhetően – szintén gyakran okoz lavinát. A eső és a hozzá kapcsolódó olvadás főképp tavasszal okozhat nedves hó- vagy sárlavinákat, amelyek megcsúsznak vagy meggördülnek a hegyoldalon és bezúdulnak a völgybe.

Az intenzív havazás alacsony hőmérséklet mellett szintén eredményezhet porhó lavinát. A lavinához kapcsolódó nagy kiterjedésű porhó-felhő óriási sebességet érhet el. Az akár 200-300 km/h-val haladó lavina a hozzá kapcsolódó szél és nyomáshullám miatt romboló erővel bír. A porhó behatol az ember tüdejébe, eltömi a légutakat, így valósággal megfojtja áldozatát.

A magashegységekkel rendelkező térségekre vonatkozóan a www.meteoalarm.eu oldalról is tájékozódhatunk a lavinaveszélyről.


1.4 Jelenségek szerinti szűrés
Ha valaki csak egy adott veszélyes időjárási paraméterről szeretne tájékozódni, akkor azt a „Jelenségek szerinti szűrés” menüpont gördülő listájából választhatja ki. Vannak olyan paraméterek (jelenségek), mint pl. lavina, erdőtűz, szélsőséges hőmérséklet, tengerparti jelenségek, melyekre nem minden ország készít figyelmeztetést, ilyen esetben az adott ország fehér színő.

1.5 Az aktuális és a következő napra vonatkozó veszélyjelzések elkülönítése; rendszeridő

A Meteoalarm rendszerben megválaszthatjuk, hogy a mai vagy holnapi napra vonatkozó veszélyes jelenségek jelenjenek meg az Európa térképen ill. a táblázatban. A beállítást a honlap alján lévő „megjelenítés” menüpont gördülő sávjában tehetjük meg ("mai nap", illetve "holnapi nap" opciók). A fent említett időszakok a Közép Európai Időre (Central European Time= világidó+1 óra), a nyári félévben a Közép Európai Nyári Időszámításra (CEST= világidő+2 óra) vonatkoznak.

1.6 Mennyire naprakészek az oldalon látható információk?

A Meteoalarm rendszer legutóbbi frissítésének dátumát és időpontját (CET v. CEST) a térkép bal felső sarkában találjuk.

1.7 Mit tegyünk, ha a böngészőprogramunkban nem frissülnek az információk?
Ha a számítógépünk nem frissíti automatikusan a Meteoalarm oldalt, próbáljuk meg a frissítést az F5 billentyű megnyomásával. Ha ez nem működne, ellenőrizzük, hogy nem szakadt-e meg az internet kapcsolatunk vagy nincs-e valamilyen probléma a böngészőprogrammal (lehet például úgynevezett gyorsítótár (cache) probléma, próbáljuk meg törölni a gyorsítótárat).

2. Veszélyjezések áttekintése országos szinten (második szint)

A kérdéses országot kiválasztva arról tájékozódhatunk, hogy a különböző szintű veszélyes időjárási jelenségek várhatóan mely térségeket érintik. (Az adott országra vonatkozó információkat az Európa térkép megfelelő helyére vagy az oldal jobb oldalán az ország zászlajára kattintva érhetjük el.)

2.1 Információk az egyes országokra vonatkozó térképen
Az országok térképein láthatjuk a régiókat, illetve az ezekre kiadott figyelmezetéseket. A narancs veszélyességi fokozatú szinttől kezdve ill. néhány országnál már a sárgától egy, az adott időjárási jelenségre utaló szimbólumot láthatunk a régió területén. Ha többféle típusú veszélyes jelenségre van érvényben figyelmeztetés, akkor az egérnek az adott régió fölé helyezésével a bal felső sarokban láthatjuk az ezekre utaló szimbólumokat (maximum hármat jelenít meg a rendszer). A jobb oldalon (hasonlóan a főoldalhoz) egy áttekintő táblázatot láthatunk az ország minden régiójával és a kiadott figyelmeztetésekhez tartozó szimbólumokkal.

A weblap alján láthatjuk, hogy a használt szimbólumok milyen típusú veszélyes időjárási jelenséget takarnak. Itt csak azon jelenségek vannak felsorolva, melyekre készül figyelmeztetés az adott országban. (Például erdőtűzre, lavinaveszélyre csak bizonyos országok készítenek figyelmeztetést.)

Itt is (csakúgy, mint az európai szinten) kiválaszthatjuk a megjelenítés gördülő sávjából, hogy a mai vagy a holnapi napra vonatkozó információkat tekintjük-e meg.

A nemzeti meteorológiai szolgálatok logóira kattintva eljuthatunk azok honlapjára, vagy közvetlenül a figyelmezető előrejelzéseket, riasztásokat tartalmazó oldalakra. (Ezeken oldalakon az eredeti, hivatalos veszélyjelzési információkat láthatjuk, melyeknek a Meteoalarm adatbázisával is konzisztensnek kell lenniük.)


3. Régióra vonatkozó információk (harmadik szint)

Az országos térképen egy adott régióra kattintva további, immár regionális szintű információt kaphatunk az ott várható veszélyes időjárási jelenségekről.

3.1 A jelenségek időbeni behatárolása, intenzitása; háttérképek
A narancs veszélyességi szinttől, ill. a legtöbb ország már a sárgától minden régióra plusz információkat szolgáltat az adott veszélyes jelenségről. A jelenségek mellett található fejléc mutatja azt az időszakot, amikor az adott esemény bekövetkezhet. Néhány ország régiós szinten a veszélyes jelenségek további körülményeiről is tájékoztatást ad, úgymint például a széllökések várható nagysága vagy a várható csapadék (hó vagy eső) mennyisége. A szimbólum és a veszélyességi szint színe mellett egy háttérképet is láthatunk, mely életszerű helyzeteken keresztül szemlélteti a lehetséges környezeti hatásokat.

3.2 Többféle veszélyes időjárási típus ugyanarra a régióra
Ha ugyanabban a régióban többféle típusú veszélyes időjárási jelenség is várható, akkor ezekre külön-külön találhatjuk meg a megfelelő kiegészítő információkat.

3.3 A Nemzeti Meteorológiai Szolgálatok hivatalos honlapján elérhető figyelmeztetések, riasztások
A honlap jobb oldalán található az adott nemzeti szolgálat logója. Az emblémára kattintva a szolgálat weblapjára vagy közvetlenül annak figyelmeztető előrejelzéseit, riasztásait feltüntető oldalára kerülünk. Ezeken az oldalakon általában további és részletesebb információkat találunk a várható időjárásról.


4. Az oldalon található információk eredete és tulajdonjoga
  • A Meteoalarm rendszerbe küldött mindennemű veszélyjelzéssel kapcsolatos információért a résztvevő országok nemzeti meteorológiai szolgálatai vállalják a felelősséget. A Meteoalarm rendszerben használt veszélyességi fokozatok ill. az ezekhez kapcsolódó szimbólumok és egyéb részletezett tájékoztatók a nemzeti szolgálatoktól származnak. Az oldalon feltüntetett egyéb, az adott ország hivatalos nyelvén olvasható tájékoztatókat szintén a nemzeti meteorológiai szolgálatok készítik, így azok szerzői jogát is ők birtokolják.
  • A Meteoalarm rendszer szolgáltatja az informatikai hátteret az európai meteorológiai figyelmeztetések összegyűjtéséhez és megjelenítéséhez. A közös adatbázis és a grafikus rendszer, azok minden jellemzőjével, csakúgy, mint a kifejlesztett szoftverek és a használt hardware az Eumetnet (The network of European meteorological services, vagyis Európai Meteorológiai Szolgálatok Hálozata) tulajdona.
  • A Meteoalarm háttérrendszerének operatív üzemeltetéséért az Osztrák Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (Zentral Anstalt für Meteorologie und Geodynamik = ZAMG) felel.
  • A weblap felhasználói magukra nézve elfogadják a Meteoalarm felhasználási feltételeit. A webportál használatának jogi korlátozásait a kezdőlap felső sávjában található menüből érhetjük el.

5. Egyéb technikai jellemzők
  • Mindennemű tűzfal mechanizmus befolyásolhatja az oldal információinak naprakészségét, az adatok frissítésének pontos időpontjait.
  • A Meteoalarm rendszer a térképeket 20, míg a képeket 10 percenként magától frissíti. (A létrehozás időpontja a térképen látható.) Lépjen kapcsolatba hálózat adminisztrátorával, vagy szolgáltatójával, ha a weblap nem frissül magától.

Váltás más nyelvre:  | BG | BS | CZ | DA | DE | EE | EN | ES | ES | ES | FI | FR | GR | HE | HR | HU | IS | IT | LT | LV | ME | MK | MT | NL | NO | PL | PT | RO | RS | SE | SK | SL | VA